Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Autorul articolului: Simon Judit
Titlul articolului: A sztrádaügytõl a csatlakozáson át a sportpályáig - Markó-vizit a Partiumban
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=177&menu=



Zsúfolt programja volt az elmúlt hét végén Markó Bélának, aki kettõs minõségében tárgyalt Nagyváradon az RMDSZ helyi vezetõivel, a szövetség választott tisztségviselõivel. A szövetségi elnök beszámolt a napokban lezárult törvényhozási ciklusban történtekrõl, a kisebbségi törvény, az észak-erdélyi autópálya sorsáról, a koalíció helyzetérõl, a kisebb-nagyobb félreértésekrõl, és azt is megtudhatták az érdeklõdõk, hogy a megyei tanácselnök kritikus megszólalásai ellenére nem veszett össze a szövetségi és a megyei RMDSZ-elnök.
Sommázva: nem hallottunk igazán rossz híreket az államminisztertõl, de annyira jókat sem, hogy mire visszatérünk a szabadságról, megoldódnak a sarkalatos gondok. Kormányon van az RMDSZ, ami persze sokban hozzájárul jobb közérzetünkhöz, és talán elsõsorban esélyeink növeléséhez, de azért nem kell elfeledni, hogy a koalíción belül nemcsak a román pártok küzdenek egymással, hanem a Szövetség tisztségviselõinek és honatyáinak is minden nap meg kell küzdeniük azért, hogy teljesíthessék az RMDSZ programjában, a választási kampányban vállaltakat.
Markó beszámolt arról, hogy a szövetség a kormányban és a törvényhozásban az erdélyi magyarságot érintõ jogszabályokon kívül az ország gazdasági, pénzügyi, szociális helyzetét javító indítványokat, törvénymódosításokat fogadtatott el. Persze a sajtót elsõsorban nem az eredmények érdeklik, hanem azok a kérdések, melyek mögött viszályt, ellentéteket sejtenek. S mi tagadás, van ilyenbõl bõven kormányon belül és kívül egyaránt. Azonban az államminiszter szerint szaporán és érdemben kell megoldani kérdéseket, mert semmi nem éri meg a csatlakozás késleltetését. Persze ezt nem mindenki így gondolja, van, akinek kedvezõbb lenne, ha Románia kívül maradna azon a szabályrendszeren, amely jogokat biztosít, de a túlkapásokat, az ésszerûtlen követeléseket aligha támogatja. Egyik fontos lépés volt az igazságszolgáltatás és a restitúcióról is rendelkezõ tulajdon-törvénycsomag, melyet a kormány felelõsségvállalással vitt keresztül a törvényhozáson, már csak az a kérdés, hogyan alkalmazzák ezt országszerte.

Koalíció, kisebbségi törvény

A koalíció nem házasság, tehát nem a felek kölcsönös szeretetére épül, de legalább négy évig jó lenne, ha kitartana a kapcsolat, mert csatlakozás, kulturális autonómia, a központosítás lebontása, a jogállam megerõsítése a cél, amelyet nehezebb megvalósítani túl gyakori, idõ elõtti kormánycserével. Az egyeztetési hibák, a viták nem vezetnek szakításhoz, de hátráltatják a kormány munkáját. Markó szerint a koalíció nincs veszélyben, történnek ugyan félreértések, de a tárgyalóasztalnál sok mindent meg lehet oldani. Megoldódott a kisebbségi törvény kérdése is, hiszen a kormány és a koalíciós pártok immár magukénak tekintik. Ezért a szenátusban támadt akadályok is elhárulnak. Anynyi történt, hogy õszre halasztódik a szavazás. Köztudomású, hogy koalíciós miniszterek is akadékoskodtak, küzdeni kellett keményen, akár feltételeket is szabva. Végül a szövetségi elnök megítélése szerint a módosítások használtak a jogszabálytervezetnek.
A közszolgálati médiumok ügyében komoly nézeteltérés történt – állítja Markó. Megtörténik ilyesmi, hiszen négy párt nem mindig érthet egyet mindenben, erre való a kompromisszum. A közszolgálati média esetében az interregnum nem lett volna megoldás, a törvényt, ha módosul is a jövõben, be kell tartani. Ezért szavazták meg a tévé és a rádió igazgatótanácsát.
A szövetség számára továbbra sem elsõrendû a szenátus és a képviselõház elnökének a leváltása, noha célszerû lenne, ha a házelnökök a koalíció valamelyik pártjának és nem az ellenzéknek a képviselõi lennének. Õsszel bizonyára sor kerül a házszabály módosítására, és akkor törvényes keretek között lehet új házelnököket jelölni.

Úton, útfélen

Kár, hogy csak fél évvel a hatalom átvétele után kezdtek tárgyalni a Bechtel céggel a szerzõdés módosításáról – mondta Nagyváradon az államminiszter, aki szerint szó nincs arról, hogy végleg leálljanak a munkálatok. Az észak-erdélyi autópálya prioritás az RMDSZ-nek, de nemcsak a romániai magyarság számára jelentene fejlõdési lehetõséget, hanem Erdély öszszes lakójának. Markó azt is elmondta, hogy a koalícióban nem minden partnerük számára elsõdleges az sztráda megépítése, de a szövetség ebben a kérdésben nem hajlandó meghátrálni. A Bechtel céggel még a Nãstase-kormány kötött szerzõdést az autópálya megépítésére. Ebben lehet, hogy nem minden volt szabályos, de az biztos: a cél az volt, hogy mihamarabb elkezdõdjenek a munkálatok, szülessen meg a román politikai elit részérõl is az elhatározás, hogy Erdélyen kell áthaladnia a sztrádának.
A Margittán rendezett politikai fórumon is szó volt az autópályáról, amely a település közvetlen közelében halad majd. A közel 150 fõs hallgatóság elõtt tartott elõadásában a szövetségi elnök rámutatott, hogy az RMDSZ-re továbbra is nehéz viták várnak, fõként Erdély infrastrukturális fejlesztésével kapcsolatban. Markó leszögezte, a Szövetség nem enged, határozottan kiáll az észak-erdélyi autópálya mellett, de prioritásnak tekinti az erdélyi úthálózat teljes körû felújítását is. Szintén elsõséget élvez a Szatmárnémetit Nagyváraddal összekötõ gyorsforgalmi út javítása.

Medgyessyvel a határon

A határokon átnyúló kapcsolatokban végbemenõ változásokra utalva az államminiszter szerint eddig az volt a cél, hogy „minél több határátkelõt nyissunk meg a két ország között, ma már az, hogy teljesen megszûnjenek a határok”. Ugyanis a csatlakozás ezt jelentheti a romániai magyarság számára is. „Az erdélyi magyarság jövõje ma már jelentõs mértékben gazdasági kérdés, ezért a jelenleginél is hangsúlyosabban merül fel a román–magyar, de a magyar–magyar kapcsolatok erõsítésének fontossága is” – ezt már a magyarországi Létavértesen rendezett román– magyar gazdaságpolitikai konferencián mondta a szövetségi elnök. A miniszterelnök-helyettes számos magyarországi politikus és gazdasági szakember jelenlétében megnyitotta az immár második alkalommal megrendezett Érmellék-expó elnevezésû szakkiállítást, amelyen romániai és magyarországi cégek vettek részt. Az eseményen jelen volt dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Magyarország utazó nagykövete, dr. Szanyi Tibor államtitkár és Gurmai Zita EP-képviselõ is. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az erdélyi magyarság megmaradása döntõen függ a megélhetéstõl. Medgyessy szerint az európai alkotmány elutasítása két országban fõként a globalizációval, a nemzeti identitások jövõjével és közvetve a bõvítéssel szembeni félelmeket tükrözi. „Ezek a félelmek nem indokoltak, de számolnunk kell ezekkel, ezért nem árt óvatosnak lenni, nem árt sietni a csatlakozás feltételeinek teljesítésével” – hangsúlyozta Markó Béla.
Magyarország utazó nagykövete szerint ez az évtized minõségi változást hoz Magyarország és Románia együttmûködésében. Kijelentette: „A történelem során egymás mellett éltünk, most megtanulunk együtt élni, aminek a kereteit az Európai Unió adja.” Medgyessy szerint „Európa kénytelen átalakulni, ennek az átalakulásnak azonban része lesz Románia és a romániai magyarság”. Arra biztatta a jelenlevõket, hogy használják ki az idõt közös tervek készítésére, közös források felhasználására a saját hazában történõ boldogulás érdekében, aminek jó kerete a Szülõföld program.
A szövetségi elnök még a létavértesi találkozó elõtt közölte: elégedetlen a Szülõföld program alakulásával, hiszen eddig még semmi sem történt a gyakorlatban, viszont lassítja az eddigi támogatások érkezését, felhasználását.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.